Cicamica




A cicamica fogott egy egeret. Addig-meddig, míg elszakította a farkát. Elmegy hozzá az egér, azt mondja:
- Adjál nekem farkincát!
Azt mondja a cicamica:
- Eredj, hozzál nekem a tehéntől tejcsikét, akkor adok neked farkincát!
Elmegy az egér a tehénkéhez.
- Te tehénke, adjál nekem tejcsikét, a cicamicának adom, cicamica ad nekem farkincát.
A tehénke:
- Eredj, hozz nekem a kaszástló szénácskát, adok neked tejcsikét !
Elmegy az egérke a kondáshoz szalonnáért.
- Kondás, adjál nekem szalonnát, adom kaszásnak, a kaszás ad nekem szénácskát, szénácskát adom tehénkének, tehénke ad nekem tejcsikét, tejcsik adom cicamicának, cicamica ad énnekem farkincát!
Azt mondja neki a kondás:
- Eredj, erről a fárló rázd le a makkot, akkor kapsz szalonnát!
Felment a kisegér a fára, lerázta a makkot. Lement, hogy a kondás adjon neki szalonnát. Felnézett a kondás, a fa legtetején látott egy makkot. Felment az egér érte, leszakította a makkot, de aztán leesett, megdöglött.
Fogott a macska két egeret, csinált nekik egy kis szekeret. Befogta az egereket, elindult utazni. Talált egy tojást. Azt mondja a tojás:
- Vegyél fel, cicamica komám! Elbír a szekered!
Na, aztán addig utaztak a tojás komával ketten, találtak egy kakast. Azt mondja a kakas:
- Hova mész, cicamica komám?
Azt mondja a cicamica:
- Errefele, ni!
- Vegyél fel!
- Ülj fel - azt mondja a cicamica -, elbír még a szekerem! Felült a kakas is. Na, találtak egy lovat. A ló mondja:
- Hova mész cicamica komám? Nem veszel fel?
- Felveszlek én, ló komám, ülj fel!
Felvette a lovat is. Addig utaznak megint, hogy megtalálták a bikát. Azt mondja cicamicának bika:
- Hova mész, cicamica komám? Vegyél fel!
- Ülj fel, komám - azt mondja -, elbír a szekerem!
Felült az is. Addig utaztak, mentek mendegéltek, hogy azt vették észre: hideg van. Házat , azt mondja, csak odafordítja a nádasnak a hátát, hadd süvöltsön rajta a szél.
Megcsinálták a házat, hideg volt nagyon. De nem jó helyre csinálták, az ördögök laktak ott. Elment három ördög egy este szlóni, hogy nem jó helyre csinálták a házat. Ott suttogtak az ablakban, nem mertek bemenni. A tojás koma beleült a zsarátba, a tűzbe. A rák koma belement a csuporba, a vízbe. A cicamica koma felbújt a sut tetejébe.
Odament újra a három ördög, hogy szlójanak: nem jó helyre csinálták a házat. Addig tanakodtak, míg az egyik ördög vállalkozott, hogy majd bemegy ő.
Ahogy bement, rágyújtana a pipára. A tüzet megkaparta, a tojás kilőtte a szemét. Szaladt az asztalhoz, vízhez, hogy megmossa a szemét. Ott meg elvágta arák az ujját, ahogy belenyúlt a csuporba. Onnan szaladt a sut tetejébe, hogy keres egy rongyot, beköti az ujját. Ott egy a macska belevágta a körmét a kezébe. Futott aztán kifele. Ahogy futott kifele, a kakas felugrott a fejére, összerugdosta. A ló meg két lábbal, püff-paff, hátba rúgta. Mikor az ajtón kijutott, a bika neki a szarvával.
- A kétágú vasvillával csak úgy döfölte a hátamat - mondja kint két társának. - Nagyobb ördögök ezek, hallod, mint mi vagyunk!
El is mentek, otthagyták cicamicáékat. Még most is élnek, ha meg nem haltak.