Zakariás látomása

Heródes királynak idejében élt Júdeában egy Zakariás nevű pap, kinek feleségét Erzsébetnek hívták. Mind a ketten igazak és szentek voltak Isten előtt és az Úrnak parancsait hűségesen megtartották. Gyermekük azonban nem volt; pedig már idősek voltak. Azért sokszor kérték Istent, hogy adjon nekik gyermeket.
A zsidó papok fölváltva végezték szolgálatukat a templomban. Történt, hogy Zakariásra került a sor, hogy egy hétig szolgáljon az Úrnak. Zakariás bement a szentélybe, hogy tömjénáldozatot mutasson be Istennek. Egyszerre az oltár mellett megjelent az Úrnak egyik főangyala, Gábriel. Zakariás megijedt, az angyal pedig így szólott:
— Ne félj, Zakariás! Isten meghallgatta könyörgésedet. Fiad fog születni s János lesz a neve. Nagy lesz ő az Úr előtt s már születése előtt betelik a Szentlélekkel. És a Megváltó előtt fog járni, hogy a népet előkészítse.
Ezután az angyal eltűnt; Zakariás pedig, elvégezvén szolgálatát,